Május 24.
Szekszárd a Károlyi-Palotában, Budapesten.
Délelőtt a szakma, délután a nagyközönséget várjuk szeretettel standjainkon. A Fuxli is külön asztalnál mutatkozik be, mind a 6 termelőé kóstolható lesz.

Május 25-26.
Szekszárdi Pünkösdi Nyitott Pincék
Délelőtt 9 és este 8 óra között várjuk a vendégeket, borokkal és hozzá az új kemencében sütött különféle kenyérlángosokkal.

Június 7-10.
A Budai Gourmet Fesztiválon jelenünk meg kiállítóként, ahol a székesfehérvári 67 Étterem ételeit kísérik a boraink.

Június 23-24.
Iván-völgyi Kadarka és Fuxli-túra
Idén már két napon, esti koccintással egybekötött túrát rendezünk.

“Szokatlanul új vörösbor képlet Szekszárdról. Talán még senkinek sem sikerült vörösborban ilyen magas szinten megfogalmazni az európaiságot. Nem utánozza sem a franciákat, sem az olaszokat, sem a hazai vörösboros trendeket. Saját utat jár.”

A cikk itt elérhető.

Időpont:
2011. november 30.
19:00-tól

A menüsor:

KECSKESAJT & SZARVASSONKA, Heimann Idei, 2011 és Merlot, 2008
Natúr kecskegomolya és szarvassonkába göngyölt aszalt meggyszeletek és rukkolalevelek

SERTÉSPOFA & KÁPOSZTA, Kadarka, 2009
Konfitált sertéspofa pikáns káposztasalátával

KACSAMÁJ & VARGÁNYA, Birtokbor, 2007
Grillezett kacsamáj pirított mazsolás kalácson, marinált vargányával

Birsalma sorbet

MUFLON & ZELLER, Barbár, 2009
Hirtelen sült muflongerinc, ropogós zellertócsnival, és borókás demi glace-szal

CSOKOLÁDÉ

A borvacsora ára:
10 000 Ft

A menü:
Fuchsli 2010
Ropogogós sonkatatár juhsajt bon-bonnal, körtekompóttal

Viognier 2010
Csirke császár vaníliás zellerpürével

Merlot 2009
Barátfüle borjúmájjal,
fahéjas szilvalekvárral

Birtokbor 2008
Marhanyak “navaren” céklával és burgonyával

Franciscus 2008
Csokoládé és menta

További részletek:
+361 333 5656
www.symbolbudapest.hu

Hát ez egy gyönyörű út volt. A Hurtigruten egy norvég nemzeti intézmény. 1893-as indulása óta a tengerről köti össze a partszegély rendkívül szabdalt, fjordokkal csipkézett, szigetekkel meghintett vonalát. 1936 óta napi rendszerességgel indulnak a hajók, hogy 12 nap alatt több, mint harminc kikötőt érintve kössék össze a „déli” területeket a Sarkkörön túli világgal, személy- és teherforgalommal vegyítve a turistaforgalmat.

Az útunk előtt egy „Live show” keretében a YouTube több millió emberrel ismertette meg a Hurtigruten-t, a „Gyors vonalakat”. (Az egész út még a július 22-i tragédia előtt volt, így semmi sem árnyékolta be a tenger horizontja alá soha nem merülő nap hihetetlen örömét.)

Nem szeretnénk unalmas úti élményekkel terhelni a kedves borunkisszát, de pár érdekes tapasztalatot hadd osszunk meg:

Lofoten-szigetek

1. A Golf Áramlat a Karibi térséget még kb. 20M m3/ sec  mennyiségű vízzel hagyja el, de a norvég partokhoz még mindig kb. 4-5M m³/sec tömegű melegvíz érkezik, ami a teljes norvég partvonalat a helyiek elmondása szerint kb. 20°C-kal melegíti a kontinentális hőmérséklethez képest. Ennek az eredménye, hogy a teljes partvonal összes kikötője Murmanszkig egész évben hajózható. (Így már persze értem I. Pétert, hogy az oroszoknak miért volt annyira fontos az az északi terület.)

Tőkehal-szárítás, pont mint régen

2. Norvégia a XIX. század végén az Európai gazdaság klasszikus perifériája volt, gyakorlatilag csak hal és fa exporttal. (A trondheimi királyi kastély – Norvégia második legnagyobb faháza, amit egy özvegy fakereskedő asszonytól vettek meg – idegenvezetője szerint legalább se nem fáztak, se nem éheztek.) Az igazi fellendülést a XX. század második fele hozta, amikor a tengeri határon belül hatalmas földgáz lelőhelyeket tártak fel. Ez rövid idő alatt Európa egyik leggazdagabb egy főre eső GDP-jével ajándékozta meg őket.

A Trollfjord bejárata

3. Érdekes és izgalmas a Wéber-i protestáns etika és a skandináv jóléti filozófia együttélése. Hogyan használják fel az extra jövedelmeket, és hogyan készülnek a gázsovány esztendőkre?

(A Sarkkörön túl nem igen találkoztunk a bevándorlói feszültségekkel – kevés színesbőrű keresi a sötét téli éjszakákat.)

4. A fene gondolta, hogy a Sarkkör fölötti Lofoten szigetek adták a középkor egyik legfontosabb hal exportját Európának, különösen Itália, Ibéria felé. A február-májusi fagypont körüli-feletti időszakban a megtisztított tőkehalat még ma is egyszerű favázon sózás nélkül erjesztik-szárítják, érlelik, és a csővé száradt hal múmiáját bálázva szállítják. Ez volt Izland “kenyere”, és a vicenzai polentás fő nemzeti eledel. A Slow Food mozgalom eredetvédetté kívánja tenni. (Amikor a legészakibb európai halászfalu legészakibb halászának legészakibb felesége kalapácsával rostosra kalapálta a satupadon a halmúmiát, és kedvesen a szánkba erőltette a foszlányokat – sokáig kerestem az udvarias dicséret szavait.)

5. Gyönyörű a természet, gazdag a tenger, csodálatos a nyári napéj. Sorolunk ide pár képet kedvcsinálóként. Jó szórakozást!

Arctic cathedral, Trondso

Kipihenve, rendkívüli élményekkel gazdagon, tettvággyal telve értünk haza.

Helyszín: Heimann Présház, Szekszárd, Iván-völgy
Időpont: 2011 június 11-12. szombat és vasárnap

Örömmel jelentjük, hogy a megújujt Pannon Bormustrán, Magyarország legkomolyabb borversenyén a 15 vörös csúcsbor közé választották 2008-as Franciscus borunkat.
A mellékelt képen a Grand Prix díjas Tokaj Kikelet pince főszőlészével és főborászával mosolygunk a Budai Gourmet fesztiválon megrendezett díjátadón. Nagy az öröm!

2011. május 26. csüt
délután 15-19h

Petőfi Irodalmi Múzeum, Károlyi Palota
Budapest, Károlyi M. u. 16.

További információ itt.

Idén először, ott leszünk!

Baden hercege, Bernhard von Baden a következő szavakkal méltatta: „Idei díjazottunk, Heimann Zoltán, példát mutat mindabban, amik az európai borászat legfontosabb ismérvei: a hagyomány és a modernitás ötvözése, a vállalkozói bátorság, a személyes és borvidéki hitelességhez való ragaszkodás és a több generációt bevonó családi együttmunkálkodás.”

Heimann Zoltán így válaszolt: „Köszönöm a díjat a családom, szekszárdi és magyar borásztársaim nevében. Köszönöm Németországnak az indulást, az eredetünket és a munka kultúráját. Köszönöm Baden-Württembergnek az Európához tartozás segítségét és köszönöm, hogy ez a díj is azt jelenti: Magyarország újra és végérvényesen Európa része.”